Pintér-kert Arborétum

 

A Mecsek déli oldalában található területen Pintér János a múlt század elején alakította ki ezt a kis ékszerdoboz-arborétumot. Nem véletlen, hogy a legkülönbözőbb délszaki növények egyaránt jól érzik magukat ezen a területen.

A terület eredetileg a pécsi püspök nyaralójának gyümölcsöse volt (a villában ma a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága működik), amit azért telepítettek éppen ide, az egykori nyíltszíni bánya felhagyott és déli kitettségű öblébe, mert az valódi hőcsapdaként működik: a beeső napfény erejét tovább erősítik a meredek bányafalak. Az alig háromhektáros, meredeken emelkedő kis terület bejárását szépen kialakított lépcsők segítik.

Az arborétum szépségét tovább növeli a kis mesterséges tavacska, a kerti pavilon, és több szobor is, amelyeket a szársomlyói szoborparkból szállítottak ide. A legértékesebb látnivaló a majd kétszáz lombos fa- és cserjefajon túl, a több tucat örökzöldfaj, amelyek impozáns példányai valóban megragadóak.

Láthatunk itt hatalmasra megnőtt arizónai ciprust (az egyetlent Közép-Európában!), cirbolyafenyőt, japánfenyőt stb. A terület aljnövényzete pedig a Mecsekre jellemző karsztgyep értékes társulása. Az arborétumban található a Tettye-forrás, ami azonban zárt, nem látogatható.

 

 Tettyei romok – Pécs

 

A Tettye Pécs egyik legfestőibb városrésze. A magyarul derviskolostort jelentő ‘tekke’ török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. A XVI. század elején Pécs püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a helyen. Miután Pécs török kézre került, a reneszánsz nyaraló a dervisrend birtokába került. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.

Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, melynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. 

A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A romok elbontására engedélyt adott a város vezetősége, azonban a magas bontási ár miatt mégsem került elbontásra a falak nagy része. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették. A tettyei romok között nyáron szabadtéri színpadon színielőadásokat tartanak.

 

 

Havas Boldogasszony-templom (Pécs)

 

 

A Havas Boldogasszony-templom (másképpen Havi-hegyi templom) Pécs egyik legismertebb katolikus temploma, mely a város felett, a Havi-hegyen helyezkedik el.

Története

Pécs városát 1690-91-ben pestisjárvány sújtotta. A város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Az egyszerű barokk fatornyos templomot 1697-ben szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. A korábbi Kokas-domb pedig a templom nevének hatására idővel Havi-hegyre változott.

1711-ben egy tűzvészben megsérült a templom, a helyreállítás során 1713-ban kapott harangot; 1724-ben orgonát is építettek. 1780-ban újra tűzvész sújtotta a kápolnát, ekkor építették a korábbi fatorony helyére a jellegzetes, fehér, kőből készült tornyot piros kupolával.

1844-ben XVI. Gergely pápa búcsúkiváltságot adományozott a templomnak, minden év augusztus ötödikén tartják a búcsújárást Havas Boldogasszony tiszteletére.

1878-ban állították fel a templomtól délre a Piéta-keresztet, melyet Bartalits Mihály készített. 1900-ban készült el a templom mellett feszület, mely Kiss György alkotása.

2016 szeptemberétől 2017 augusztusáig felújítási munkálatokat tartottak, mely során a külső falakat, a toronysisakot, az ablakokat, a tető cserepeit kijavították illetve kicserélték, valamint a templom környékén kisebb tereprendezés is történt.

 

A templom belseje

A templom oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata. Az oltár két oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus illetve a zarándokok védőszentje, compostellai Szent Jakab szobra áll. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra áll.

 

A pécsi havi-hegyi mandulafa lett az Év fája

A pécsi havi-hegyi mandulafa nyerte el 4779 szavazattal idén az Év fája címet – közölte október 18-án a versenyt 2010-ben életre hívó Ökotárs Alapítvány. Az évszázados fa, mely a pécsi Havas Boldogasszony-kápolna mellett áll, szinte jelképévé vált a városrésznek.

A győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. Az online szavazás eredményeként a Hős fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta ebben az évben.

Pécsi székesegyház

A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a XX. század végéig Szent Péter Székesegyház [lásd többek között a Pollack Mihály-féle átépítésről tudósító korabeli újságcikket és Gosztonyi Gyula munkáit]) a Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el Schmidt Frigyes (Friedrich von Schmidt) tervei alapján. Orgonája Angster József 100. munkája. Basilica minor rangot 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt kapott a templom.[1]

Története

Középkorban

Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Az altemplom alapjait pedig már a 4. század végén megépítették. A Pécsi egyházmegye 1009-es alapításakor is állott már itt egy székesegyház. A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén. Salamon királyt Szent Mór itt koronázta királlyá. 1064. április 11-én, háborúskodásuk befejezéseként Géza és Salamon együtt ülték meg a városban a húsvéti ünnepeket és kibékülésüket. Aznap éjjel tűzvész pusztította el a templomot és a palotát.

A harmadik székesegyház építése a 11. század végén kezdődött Szent Mór püspöksége idején, és 11401180 körül fejeződtek be. A mai dómtól északkeletre egy ókeresztény szenthely fölé kezdték építeni az öthajós altemplomot, amely alatt egy ókeresztény mártír sírja vagy ereklyéi voltak. A belső szobrászati elemeket észak-itáliai és francia mesterek készítették.

A tatárjárás idején a várfal nélküli városban fekvő dómot felgyújtották, majd 1299-ben a muszlim Mizse nádor dúlta föl Pécset, a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült. Az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna. Az újabb építkezések a 15. század második felében zajlottak, és az apszis ablaka fölé festett dátum szerint 1505-ben fejezték be. A vezető mester Demetrius volt. Ekkor vette fel a székesegyház gótika jegyeit, mint a nagy, mérműves ablakok, vagy a korra jellemző boltozatok. Számos oltárt ebben az időszakban építettek: Szent Kereszt (1235), Szent Gergely (1329), Szent Márton (1347), Szent Miklós (1350), Szent Balázs (1358), Szent Dániel (1365), Szent László király (1369), Szent Imre (1370), Szent János apostol (1371), Szent Fülöp és Jakab apostolok (1371), Szent Egyed (1376), Szent Demeter (1380), Szent Margit (1385), Tizenegyezer Szent szűz (1391), Szent Ambrus (1392), Szent György (1393), Szűz Mária (1402), 12 apostol (1407), Szent István vértanú (1418), Szent Kozma és Damján (1424), Szent Simon és Júdás apostolok (1467), Szent Pál megtérése (1482), Szent Jeromos (1483), Szentháromság (1512).

Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmári György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálták Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.

1543-ban a támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost. A közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi épült. A törökök a székesegyház nyugati részét, a Corpus Christi-kápolnát is dzsáminak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1631-ben egy villámcsapás miatt megsérült a délnyugati torony. Ahmed belgrádi aga felújítása után arab betűs török feliratokat helyeztek el rajta, ami a mai napig látható. 1664-ben Zrínyi Miklós Mecsekre telepített ágyúi komoly károkat okozott a székesegyház tetőzetében.

1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. A fölszabadító katonák kifosztották a székesegyházat, parancsnokuk Gabriele Vecchi a toronyból az órákat és az épület ólomlemezekkel fedett tetőzetét ellopta. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata. A templom rossz állapota miatt Radanay Mátyás pécsi püspök a Mindenszentek templomát tette meg püspöki székesegyháznak.

 

Újkorban

 

Pécs városa 1763-ban. A kép bal felső sarkában található a székesegyház

Nesselrode püspök idején, 17121732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762– ben már álltak a kanonoki stallumok.

Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján. Ekkor építették föl a Boldog Mór-kápolnát, és állították helyre a délnyugati tornyot.

1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották. Az építkezés közben lebontották a középkori várfalakat, így alakult ki a Dóm tér. A dóm fölszentelése 1891. június 22-én Ferenc József magyar király látogatásakor történt meg.

196263 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait. Az 1854-ben készült tizenkét eredeti és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt kettő szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban. 19651968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat. 2000-ben Rétfalvi Sándor szőlőlugast ábrázoló díszkapuját helyezték el a déli bejárathoz.

  1. január 9-én II. János Pál pápa a székesegyházat Basilica Minor rangra emelte, majd pár hónap múlva meg is látogatta.

2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak a pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében. Az üveghenger érméket és egy kézzel írott pergament tartalmazott. Minden darab kifogástalan állapotban került elő. A második világháború alatt az időkapszulát tartalmazó gömb több golyótalálatot is kapott, ám az üveghenger sértetlen maradt. A latinul írott pergamen részletesen lejegyzi a székesegyház 1882-ben kezdődött felújítását. Az időkapszula legértékesebb darabja egy 1882-es osztrák gulden, a többi pénz magyar és osztrák ezüst és réz érme. Összesen egy papír forintos, 7 osztrák gulden és 7 magyar rézkrajcár.

Harangjai

Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter-harangot tartó fából készült szerkezetet 2008 októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 másodpercig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

Világörökségünk az ókeresztény emlékek+

Az UNESCO világörökséggé nyilvánított pécsi ókeresztény síremlékek páratlan élményt kínálnak a látogatóknak a pécsi Dóm tér alatt.

Az ókeresztény emlékek három különböző helyen tekinthetők meg, a Cella Septichora modern látogatóközpontja a Dóm téren, a legnagyobb bemutatóhely, a mauzóleum a Szent István téren, és egy kisebb kiállítás az Apáca utcában.

 

Az ókeresztény emlékek története

Az ezen a környéken élő ókeresztény közösség a 4. század körül számos fontos sírépítményt emelt, amely gazdagsága és nagysága a világon a második legjelentősebb az olaszországi nekropoliszok után. Pécs (a római Sopianae) városában, a római kori településtől északra már több mint 200 éve folytatnak régészeti kutatásokat, az elsőt, a Pál-Péter sírkamrát a 18. század végén találták. Azóta 16 sírkamrát, több száz sírt és még több késő római tárgyat tártak fel a kutatók.

A sírkamrák falfestése leginkább Róma katakomba-festészetéhez hasonlítható. Ókeresztény szimbólumok, Krisztus-monogramok, eucharisztia (oltáriszentség) szimbólumok, bibliai jelenetek láthatóak itt. Az itteni emlékek úgy térnek el a balkáni és egyéb európai provinciákban található hasonló épületektől, hogy kétszintesek, egyszerre temetkezésre, illetve szertartásokra szolgáló kápolnák. 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. Érdekes adalék, hogy a magyar világörökségi helyszínek közül egyedül a pécsi ókeresztény temető nyert kultúrtörténeti kategóriában felvételt a listára.

 

Cella Septichora látogatóközpont

A székesegyháztól nem messze épült modern, futurisztikus, fém-üveg látogatóközpont méltó bemutatóhelye az egyedülálló leleteknek. Mindhárom bemutatóhelyre itt kell megváltani a belépőjegyet.

A bejárat után egy hatalmas üvegtetővel fedett csarnokban található a névadó Cella Septichora, azaz a hétkaréjos sírépítmény. A domboldalba mélyített, 20 x 15 méteres épületet a IV. század végén, V. század elején kezdték el építeni, a tehetős személyek sírhelyének szánt létesítmény végül befejezetlen maradt. Látható falai akár 125 centiméter szélesek, itt-ott akár 2 méteres magasságban is megmaradtak.

Az épület mellől több, labirintusszerű földalatti folyosó vezet el a feltárt sírkamrákhoz, városfalrészletekhez. A sírkamrák közül a legérdekesebb, a Péter-Pál és a Korsós sírkamra.

 

Péter-Pál sírkamra

A már 1782-ben felfedezett több szintes sírkamrát felülről és alulról is meg lehet nézni. Kivételes épségben maradtak meg a bibliai jeleneteket ábrázoló, száraz vakolatra festett falfestmények, amelyek a IV. század utolsó éveiben készültek.

A sírkamrába benézve először Krisztus koszorúba foglalt monogramja, a krisztogram ragadja meg figyelmünket. Nem véletlenül lett ez a jelképe a pécsi világörökségnek. A krisztogramra két oldalán Péter és Pál apostol mutat fel. A többi freskó igen töredékesen maradt fenn, a bibliai témák, Ádám és Éva, Jónás próféta, Dániel története érdekes módon egyetlen jelenetbe van besűrítve.

Korsós sírkamra

A IV. század második felében készült sírépítmény a falát díszítő, halotti torokra utaló füles korsóról kapta a nevét. A falakon szőlőinda és szőlőlevél motívumokat láthatunk. A kamra melletti lépcsőn itt is több szintről pillanthatunk be az építménybe.

Ókeresztény Mauzóleum

A mauzóleum a látogatóközponttól nem messze a Székesegyházzal szembeni Szent István téren található. A sírkamra feletti kápolna szabadon álló alapfalai kívülről is jól láthatók a hozzá vezető lépcsősorról. A sírépítmény az egykor a teret díszítő vízlépcső elbontása után, 1975-ben került elő. A kétszintes épület téglalap alaprajzú, apszissal lezárt felső szintjét halotti lakomák céljára használták. Az elhunytakat a freskókkal díszített alsó, földalatti sírkamrában helyezték örök nyugalomra.

Az alsó szintre belépve a freskókkal borított sírkamrában egy kőszarkofágot találunk. Az apró kamra falát értékes, ószövetségi jeleneteket ábrázoló falfestmények között a legjobban megmaradtak, Ádám és Évát, valamint Dániel prófétát az oroszlánok között ábrázolják. A festmények valószínűleg a 350-es években készültek.

Apáca utcai síremlékek

Az Apáca u. 8. sz. házban az ókeresztény síremlékek újabb csoportját találták meg, közöttük egy téglából és kőből épült festett falu ikersírt. A díszítés kerítésmotívum piros és sárga virágokkal, valamint krisztogram. Az itt található síremlékek egyelőre nem látogathatóak.

Zsolnay Kulturális Negyed

 

A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházása volt, mely a Zsolnay porcelángyár területének nagy részén épült két év alatt a Dunántúl legnagyobb településén, Pécsen.

Története

A hatalmas szabású projekt kivitelezése 2009 novemberében kezdődött.  Ennek részeként a korábban még a terület jelentős részét használó Zsolnay porcelánmanufaktúrát átköltöztették a negyed keleti részébe. A megüresedett épületeket átépítették, felújították, a rossz állapotúakat lebontották, emellett megszépült a gyár értékes növényeket rejtő, műemlék szobrokkal, vázákkal díszített parkja is. A kulturális negyedet teljes egészében 2011 decemberében adták át.

Elhelyezkedése

A Zsolnay negyed öt hektáros területe Pécs központi részétől keletre található a Budai illetve a Balokány városrészekben. A kulturális negyeden belül a Míves negyed északkeleten, Az alkotónegyed délnyugaton, a Gyermek és családi negyed északnyugaton, az Egyetemi negyed pedig délkeleten fekszik. A negyed északi és déli területét a Zsolnay Vilmos út felett átívelő gyalogos híd köti össze. A Zsolnay-mauzóleum a negyed többi részétől északkeletre található.

Míves negyed

A Míves negyedben található a Zsolnay családdal és történetével kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a Zsolnay-mauzóleum, amelyhez egy látogatói sétaúton keresztül lehet eljutni. A mauzóleum tulajdonképpen a negyed összefüggő területén kívülre esik. A gyár jelenlegi termékeit egy mintabolt mutatja be, amelyhez tartozik egy kávézó is. Az épületegyüttesben ezen kívül helyet kapott egy rendezvényterem, egy étterem, egy bortrezor, valamint ide került az Inkubátorház is.

A Míves negyedben lévő képző- és iparművészek, kézművesek üzletei a Kéz-művész utca mentén helyezkednek el.

Alkotó negyed[

Az Alkotó Negyed központi épületegyüttese a volt pirogránit üzem. Ebben kapott helyet a Pécsi Ifjúsági Központ Ifjúsági Háza rendezvényterekkel és kapcsolódó vendéglátóhelyekkel. A negyed főtere a Pirogránit tér, amelynek egyik dísze a “cifra kémény”. Ezen a téren állítottak fel 2013 januárjában polimer panelekből egy korcsolyapályát. A Zsolnay fesztiválok idején illetve egyéb rendezvényekhez ideiglenes színpadot szoktak állítani a Pirogránit téren.

Gyermek és családi negyed

A gyermek és családi negyedben található az interaktív tudományos-technikai kiállítás, a Planetárium, valamint a Pécsi Galéria. A negyed északnyugati részén található az úgynevezett “Zöld Ház”, amely a Bóbita Bábszínház és bábmúzeum épülete. Az épületek között kialakítottak egy szabadtéri színpadot és egyéb játszótereket és sportpályákat.

Egyetemi negyed

Az Egyetemi Negyedben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Szociológia Tanszék kapott helyet. Az egyetemi oktatáshoz szükséges termek, műhelyek, illetve menza mellett itt található a Janus Egyetemi Színpad is.

 

 

 

Máriagyűd

 

Máriagyűd Siklós város településrésze Baranya megyében, korábban önálló község. Neve 1934-ig Gyűd volt, 1977-ben csatolták Siklóshoz. A 2001-ben mintegy 1500 lelket számláló Máriagyűd híres Mária-kegyhely, búcsújáróhely.

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Mária napkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.

Története

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a Sopianae-t (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.

A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.

Itt vonult keresztül csapatával Csulai Móré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: Benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.

1977-ben Siklós várossá válásakor annak városrésze lett.

 

Mária-kegyhely

A Mária-szobor

Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török időkben azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is. Így Rudnay Mátyás más képet állítatott a gyűdi oltárra.

A Mária-jelenés

A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak. 1757 december 4-én keltezett irat szerint egyházi nyomozás történt, mely elismeri csodatévő szent helynek a templomot.

A kegyhelyhez kötődnek Mária következő népnyelvi nevei: Harsányhegy fehér asszonya, Forrásközi Boldogasszony.

A kegytemplom

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.

A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.

  1. 2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak Benedek pápa.

Harangjai

A kegytemplom délnyugatra néző főhomlokzatát hangsúlyozó, egyenként 56 méteres tornyaiban 4 harang lakik. Mind a 4 harangot Szlezák László, a leghíresebb magyar harangöntő öntötte 1935-ben Budapesten. Az 5. (nagyságra a 2. legnagyobb, szintén Szlezák László által 1935-ben öntött, 981 kg-os) harangját a II. világháborúban elvitték. A délkeleti (jobb oldali) toronyban található az 1676 kg-os nagyharang (Baranya megye harmadik legnagyobb harangja), az északnyugati (bal) toronyban pedig a több harang, melyek tömege 513 kg, 215 kg és 117 kg. Alaphangjaik: c1, g1, c2, esz2. A világháborúba elvitt harang esz1 alaphangú volt, szintén az északnyugati toronyban lakott.

Környéke

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút.

A mai kegytemplomhoz csatlakozó Szent Mihály kápolna jobb oldalán található csúcsíves bemélyedés a hagyomány szerint az eredeti kápolna beépített maradványa.

A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek. A stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek. A piéta Szitányi Gábor alkotása.

A búcsúnapok

A kegyhely búcsúnapja július 2-án van. Ezen kívül sok kisebb és öt nagy búcsút tartanak:

 

 

Siklósi vár

 

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

Története

A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.

A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.

1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. Perényi Imre a várat reneszánsz stílusban átalakíttatta és olasz szobrászmesterekkel befejeztette a várkápolna építését is. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.

1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

 

A vár a 21. század elején

Az alsó vár területén, 2009 nyarától fogva szabadtéri színház működött.

Ma már csak a múzeum működik. 2009-2011-ben a Norvég Finanszírozási Alap és a Dél-Dunántúli Operatív Program segítségével részlegesen felújították. Felújításra került a keleti és déli várudvar és kialakítottak egy látogatóközpontot is. A múzeumban jelenleg számos kiállítás, reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások láthatók.

A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.

A vár több részből áll: az együttes magja a várkastély. A várkastélyt magas várfalak és védőművek, félköríves tornyok és bástyák övezik. A belső vár körül várkerület fekszik. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese. A műemléki együtteshez történelmi értékek, érdekességek kapcsolódnak.

A románkori vár

A vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A település neve okleveleinkben Suklos, Soklos és egyéb alakban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a 13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1294-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. E román kori várból korábban semmi nem volt látható. A déli kastélyszárny feltárása tárgyi bizonyítékokhoz segített. A pincehelyiségben négy román kori tölcsérbélletes ablak és térlefedő fafödém gerendaszék sora került elő.

A gótikus vár

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a Garai családnak adományozta.

A Garaiak a várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül.

A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa és térélménye a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A Garai család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett gótikus ablak került elő. Előkerült a két kegyúri fülke is, mégpedig a 15. század első feléből származó falfestményekkel díszítve.

A reneszánsz várpalota

A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.

Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezték a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték.)

Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a muszlim vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.

Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalásakor került sor. A várat gróf Caprara Eneas császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik.

Látnivalók

Gyilokjáró a Barbakán és a Kanizsai Dorottya kert felett

  • Déli szárny
    • Pinceszint: Börtön, Souvenir, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Bormúzeum, Vinotéka
    • Földszint: Reneszánsz bútorkiállítás
    • emelet: Középkori fegyver-és hadtörténeti kiállítás, Istókovits Kálmán és Simon Béla festmény kiállítása, Kápolna karzat, Loggia
    • emelet: Vártörténeti kiállítás, Katasztrófavédelmi kiállítás, Szerb kiállítás
  • Keleti szárny: Siklósi Szalon 2012, Vetítőterem, Gyilokjára, Spanyol bástya, Bakó Géza magánygyűjteménye, Gótikus kápolna, Kanizsai Dorottya kert
  • Északi szárny: Vár-Terasz Presszó, Történelmi pannó, Középkori kínzóeszköz panoptikum

Villánykövesd

Templom-hegyi Ammonitesz tanösvény

A villányi templomhegy (korábban Mész-hegy) elhagyott kőbányáit 1989-ben nyilvánították védetté, elsősorban a belső bányaudvarban található kőzettani értékek és az országban egyedülálló jura időszaki ammonitesz, valamint pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok megóvása érdekében. Hüllőcsigolyák, sekélytengeri élőlények maradványai kerültek elő.

 

Kb. 3 km hosszú tanösvény. Természetvédelmi terület! 

 

Az indító táblán látható térkép alapján, és a fontosabb elágazásokban elhelyezett nyilak segítségével könnyen bejárható a bemutató terület. Az országos kéktúra útvonal része, külön tanösvényként nincs jelölve. Az egykori kőbánya területét, melyet már a római korban is műveltek, szépen rendbe hozták. Nagyüzemi termelés folyt itt az 1960-70- s években. Ekkor alakították ki azt az anyagmozgatáshoz szükséges siklóbevágást, amelyen keresztül most a völgybe jutunk le.

 

Történet:

 

A Villányi hegységet, amely szigetként emelkedik ki a Dél-Dunántúl alacsonyabb tájaiból, üledékes kőzetek alkotják a felső karbontól a kréta időszakig. Ma hét, dél felé dőlő “pikkelyből” épül fel. 
A kutatók 27 új állatfajt itt fedeztek fel. Az 1910 óta tartó kutatások eredményeként itt található a „pleisztocén” legidősebb időszakának nyoma. Innen származik a „Villanyium” elnevezés, ami világszerte használt elnevezése ennek a rétegnek. Lóczy Lajos 1915-ben dolgozta fel először a lelet együttest, ami fajgazdagsága miatt világhírű lett. 

A villányi templomhegy (korábban Mész-hegy) elhagyott kőbányáit 1989-ben nyilvánították védetté, elsősorban a belső bányaudvarban található kőzettani értékek és az országban egyedülálló jura időszaki ammonitesz, valamint pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok megóvása érdekében. Hüllőcsigolyák, sekélytengeri élőlények maradványai kerültek elő.

 

 

A kőfejtőben látható 3 cm átmérőjű fúrt lyukak annak a mágneses vizsgálatnak nyomai, amiből a kutatók megpróbálják megállapítani, hogy a lerakódás milyen irányú mozgásokat végzett a területen.

 

Ritkaságok:

 

fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág

Akár másfél méteres virághajtásait nyár közepén hozza.

 

kövi varjúháj

a húsos levelű, szárazságot jól tűrő varjúháj-fajok egyike.

 

veronikák

kora tavaszi, egészen apró növény, mint pici kőtörőfüvek, ködvirágok.

 

gyurgyalagok

a háborítatlan löszfalakat szívesen választják költőhelyül a színes madarak.

A bányán végighaladva nagy sziklafalak mentén csodálatos élővilágot fedezhetünk fel.

 

A völgy keleti oldalát (is) sziklafal zárja le, amin könnyűszerrel felkapaszkodhatunk (45-60° dőlésszögű) a tetején kialakított kilátóhoz. Érdemes akár órákat eltölteni a hegyen, érdekes lenyomatokat, növényeket lehet itt találni.

Villánykövesd

Villánykövesd Baranya megyében, Villány szomszédjában, a Fekete-hegy keleti lábánál fekvő település. A Villányi borvidék és a Villány-Siklósi Borút tagja.

A község teljes területe 749,5 hektár, ebből a belterület 47,5 hektár. Északról Palkonya, Ivánbattyán és Kisjakabfalva, nyugatról Kisharsány, délről Nagyharsány és Villány határolja.

 

 

Gál Pince és Bormúzeum Villány

 

Bormúzeum

Pincénk otthont ad az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak. A múzeum a turistabuszok számára kijelölt parkolóhelytől pár méterre, jól megközelíthető, központi, mégis csendes helyen található.

A Bormúzeum egész évben várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villányi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Az épület valaha a világhírű szőlőnemesítő, Teleki Zsigmond présháza volt.

Az épületben kiállítás mutatja be az egykori szőlőtermesztés és borászat folyamatát, kiemelve a Telekiek tevékenységét, szemléltetve a filoxérának ellenálló alanyvessző nemesítését. Fotók láthatók a pincesorról, valamint régi présházakról, metszőkések, metszőollók találhatók az üveg alatti tárolókban. A bemutató látványosabb részén az egykori borospincében kiállított szőlőművelő és kádáreszközöket, XIX. századi szőlőpréseket, szüretelőeszközöket láthatnak, valamint palacktöltők, fejtő- és dugózógépek sorakoznak.

Villány Története

Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. A Villányi hegység kelet-nyugati elhúzódó fekvése következtében déli kitettségű. Klímájában mediterrán hatás érvényesül, aminek köszönhetően évi 2000 óra fölött van a vegetációs időszakban a napsütéses órák száma, ugyanakkor az Atlanti óceán és a kontinentális éghajlat is elő-elő fordul. A település neve feltehetően egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő. Egyes írásos emlékek a királyi adománylevelekből ismertek. Mátyás király a törököket sokáig kordában tudta tartani, azonban halála után a török mozgolódni kezdett és ez az itteni lakosságot komolyan nyugtalanította. Ami bekövetkezett előttünk ismert, 150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok.

 A csata hősei Lotharingiai Károly, Miksa Emanuel és Savoyai Jenő voltak. A török idők népessége teljesen kipusztult, a népsűrűség 1697-ben 0,2 fő volt négyzetkilométerenként. 14 rác család, 7 zsellércsalád alkotta Villányt. A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő (Prinz Eugen) megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. Aki ennek utána szeretne nézni, annak Bécsbe kell elmenni a levéltárba. Itt történt a betelepülők regisztrálása és aki a bizottság előtt magáról azt mondta, hogy ő Pfalz-ból jött, (..ich komme aus der Pfälzischen Reich) az ajándékföldet és adókedvezményeket kapott. A betelepülés úgy 100 évig tartott és a Németországban lévő Ulm városában ültek tutajba a telepesek- sokszor egész falvak- és a Dunán erszkedtek alá, mígnem a folyó jobb és bal partján elfoglalták a termékeny földek vidékét és megkezdték azok feltörését. Innen származik a “Dunai-svábok” elnevezés is. Kezdetben Villány nem volt a legvonzóbb hely a telepesek számára, hiszen a mohácsi síkság sokkal termékenyebb volt. Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült. Ehhez az is hozzájárult, hogy 1850 ben megkezdődött a Pécs-Mohács közötti vasútvonal kiépítése. Eredeti célja ennek az volt, hogy a Dunai Gőzhajózási Részvénytársaságnak (akkori nevén Donaudampfschiffvolksgesellschaft) ezen át lehetett a pécsi fekete szenet – a gőzhajók számára nélkülözhetetlen energiahordozót- a mohácsi kikötőbe juttatni. A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) mint megjelenéséig. Ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Egy csapásra elterjedt a módszer egész Európában. Villány ekkor fénykorát élte, hiszen tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyekkel szemben a filoxéra nem tudott kárt tenni. A módszer lényege az, hogy a kötött talajon élősködő filoxéra a korabeli szaporítási módszernél – közvetlenül a nemes vessző ültetése- be tudott hatolni a gyökér belsejébe és ott hatalmas pusztítást végzett. Teleki Zsigmond Amerikából hozott olyan vad alanyfajtát, amely rezisztens volt e parazitával szemben, és arra ékoltással létrehozta a szaporító oltványt. Villányban ma is ilyen oltványokat állítanak elő nagy számban. Azóta a kötött talajokon csak evvel a módszerrel előállított oltványokat használják.

 Ahogy a borkereskedelem feltételei fokozatosan kialakultak, úgy jelentek meg újabb és újabb kereskedő-családok, akik nemcsak a bor, hanem az egyéb mezőgazdasági termelvények eladásában is közreműködtek. A termeltetés feltételei között a hitel-felvétel lehetősége is megteremtődött: megalakult az első villányi takarékpénztár, amely további lendületet adott a villányi és a környékbeli parasztoknak az árutermelésbe történő bekapcsolódásba. Hihetetlen fejlődés indult el Kisjakabfalva, Villánykövesd, Márok, Kisbudmér községekben, aminek a hatása a parasztság megerősödését hozta. Sajnos ez a virágzás a II Világháborúval megakadt, az erőszakos kollektivizálás elnéptelenítette a falvakat, az ifjúság a városokba vagy a közeli nagyközségekbe húzódott. A Villányi Állami Gazdaság ekkor a borászat és az oltványtermelés országos fellegvára lett. 400 dolgozót foglalkoztatott és a termelés fő jelszava a mennyiségi termelés volt. Ki kellett szolgálni a Szovjetunió ilyen irányú igényeit.

1988-1992 között megkezdődött a privát szféra térnyerése Villányban. Néhány bátor ember elhatározta, hogy főfoglalkozású szőlész-borász lesz és a siker nem maradt el. Főleg a privatizált vendéglátóhelyeknek szállítottak magas minőségű borokat. A siker híre külföldre is eljutott és 1993-ban a Stuttgarti Nemzetközi Kertépítő Világkiállításon már villányiak képviselhették Magyarországot. Ez azt jelentette, hogy hat hónapon át Stuttgartban villányi borok szerepeltek és terjesztették a borvidék hírét.

Villány 1987-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a “Szőlő és bor városa” címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend “Custodes Vinorum de Villány” néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Évi 40 rendezvényen vesznek részt díszes egyenruhájukban. Óriási előnyt jelentett ez más borvidékekkel szemben, de az előny megtartása érdekében szükség volt a villányi spontán kistermelők továbbképzésére. Ebben oroszlánrészt vállalt a Villányi Szakképző Iskola, valamint a kistermelők hitelhez-juttatásában a Villányi Borút-Egyesület, amely a Phare-Program keretében számos villányi kistermelőnek segített a maga kicsi, de nagyon látványos borozóinak kialakításában.

 Ma arról beszélhetünk, hogy négyen is elnyerték az “Év borásza” kitüntetést, akik nagyon komoly szakmai segítséget adnak a kezdő borászoknak, akik szintén kiváló minőségben kínálják boraikat. Ők a táj különleges adottságainak és folyamatos továbbképzéseknek köszönhetően már a villányi élvonalhoz tartoznak. Mivel Villányban 200 család foglalkozik valamilyen formában borértékesítéssel illetve vendéglátással, így az önkormányzat különös figyelmet fordít a turizmus feltételeinek további javítására. Ennek keretében Villány-Siklós-Harkány mediterrán kisvárosok alapítványt hoztak létre új programok kifejlesztésére.

Az Európai Unió tagjaként Villányban arra törekszünk, hogy helyi étel-, és borkínálatunkkal különleges gasztronómiai élményeket szerezzünk vendégeinknek. Aki hozzánk ellátogat abban biztos lehet, hogy a Hely Szellemét megismerve mindig vissza-vissza jön közénk, ahol régi ismerősként, barátian fogadjuk.

Az ördög szántotta hegy

Az ördög szántotta hegy legendája

“Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyókának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.

Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vasekéjét, egy tüzes macskát és egy tüzes kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza, megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentőötlete támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visszafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól.

Az ördög nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig – ebből lett a Beremendi hegy -, kirázta bocskorából a földet – ebből lett a siklósi hegy -, ő maga pedig nagyot ugrott és Harkány falunál – amely a szép Harkáról kapta nevét – eltűnt a föld gyomrában. Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely azóta is buzog, a villányi borok meg azért olyan tüzesek, mert a macska és a kecske a mai napig is a szőlők közt bolyong. 

 

A Pécs – Máriagyűd – Siklós – Villánykövesd terepgyakorlat részletes programja

  1. május 24-25-26.

Május 24. péntek

Találkozó:

Budapest Nyugati pu. pakolójában ¾ 8 órakor. Indulás: 8 órakor Pécsre

Pécs: Tettye – Pintér-kert Arborétum; Mésztufa-barlang (csoportbontásban); a barlangban állandó hőmérséklet van! (14 C). A barlang 2018. év ökoturisztikai élménye. – Tettyei romok – Havi-hegyi kápolna – 2019. Európai Év fája (mandulafa) – Bazilika – Cella Septichora Látogatóközpont – Ókeresztény Mauzóleum

Május 25. szombat

Máriagyűd – Kegytemplom – Siklós – várlátogatás – Villánykövesd – Ammonitesz tanösvény – Gál pincészet és Bormúzeum

Május 26. vasárnap

Pécs – Zsolnay-negyed – Látványmanufaktúra – Budapest

Szállás:

Nagy Lajos fiúkollégium, amely a belváros szívében van (ablakai a Széchenyi térre néznek).

A szobák 6 ágyasak – emeletes ágyakkal.

Étkezés:

reggeli: svédasztalos – tea, tej, virsli, mustár, ketchup, vaj, szelet sajt, felvágott, zöldség, lekvár, zsemle

vacsora 1.: sült csirkecomb, petrezselymes burgonya, idénysaláta, gyümölcs

vacsora 2.: milánói spagetti, gyümölcs

Árak, költségek:

szállás: 2.400 Ft/fő/nap = 4.800 Ft/fő

étkezés:2x 800 Ft/fő (reggeli)> 2×1.300Ft/fő (vacsora), összesen: 4.200 Ft/fő

belépők: felnőtt (nem pedagógus) – 12.000 Ft/fő

pedagógus – nyugdíjas                      10.000Ft/fő

A költségeket a szokásos módon 3 borítékban (szállás, étkezés, belépők – névvel ellátva) út közben fogjuk beszedni.

Figyelem! Pedagógus és nyugdíjas igazolványokat hozzatok, mert több helyszínen kérhetik!

  1. május 10.

Környezetünkért Óvodai Egyesület

1138 Bp., Népfürdő u. 21. E lh. X./38.

 

 

Előzetes tájékoztató a 2019. május 24-25-26-i terepgyakorlatról

 

 

A programok még szerveződnek, ezért lehetnek a későbbiekben változások.

 

Helyszín: Baranya megye

 

  1. nap: Pécs – Tettye: Pintér kert, arborétun; Mésztufa barlang (2018. év ökoturisztikai élménye); európai év fája 2019. (havihegyi mandulafa); Székesegyház; Cella Septichora Látogatóközpont

 

  1. nap: Máriagyűd –kegytemplom, Siklós (várlátogatás); Villánykövesd – Ammonitesz tanösvény – pincesor – Gál pince és bormúzeum;

 

  1. nap: Pécs – Zsolnay negyed

 

Szállás Pécs belvárosában a Nagy Lajos Kollégiumban lesz, ára 2.400 Ft/fő/éj.

Az étkezés is a kollégiumon belül történik, az étlap összeállítása még tart. Árak: reggeli (svédasztalos) 800 Ft/ 1 reggeli; vacsora (meleg) 1.300 Ft/1 vacsora (a vega étel + 200 Ft)

A tervek között meglepetésprogram is szerepel, valamint egy meglepetés vendég is.

Készüljetek a korai indulásra, mert hosszú az út.

Jelentkezni lehet a szokott módon, (március 25-től) telefonon, minden nap 9-16 óráig – Sisa Judit – 06 30/839 77 86

 

 

  1. március 23.

Kedves Tagok!

 

Mint már előzetesen jeleztük, Egyesületünk őszi konferenciáját „Környezet és egészség” címmel tartjuk.

 

Időpontja: 2018. november 17. szombat, 9.30 óra

Helyszíne: Kolozsvár Utcai Óvoda Hűvösvölgyi Úti Tagóvodája Budapest, Bp. Hűvösvölgyi    út 209.

 

 

 

A konferencia napirendje

 

9.30 – 10.00 Előadás

Meghívott előadónk: Dr Falus András, professor emeritus, az MTA r. tagja, A Magyar Tudomány főszerkesztője, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest

Előadásának címe: Genetika ÉS nevelés

Az előadás után lehet kérdezni.

 

10.00-10.45. Korreferátumok

Óvodájának egészségnevelő munkájáról előzetes felkérés alapján Ács Ildikó, Bolláné Gurdon Hajnalka és Fekete Zoltánné számol be.

 

10.45.-11.15. Hozzászólások, kérdések.

 

 

Ételről a tagság, teáról, kávéról a vezetőség gondoskodik!

 

Ne feledjétek, 11.30-kor tartjuk megismételt tisztújító közgyűlésünket!

Számítunk mindenki megjelenésére!

 

 

 

Budapest, 2018. október 20.

 

                                                           Üdvözlettel, az Egyesület vezetősége



Kedves Egyesületi Tagok!

 

A 2018. évi őszi-téli programok tervezett témái, időpontjai

  1. Őszi egynapos terepgyakorlat

Helyszín: VértesacsaGyógyító-völgy tanösvény; valamint Tatabánya – (az elkészült Turul Látogatóközpont és a Szelim barlang felkeresése)

Időpont: 2018. október 6.

Várható költség: 800 Ft/fő

A találkozó időpontjáról, helyéről és a részletesebb programokról részletesebb tájékoztatást küldünk.

Jelentkezés naponta 8 – 17 óra között, szeptember 30-ig: Sisa Judit 06 30/839 77 86

 

  1. Rendkívüli KÖZGYŰLÉS (vezetőség választás) és KONFERENCIA 2018.

Helyszín: Kolozsvár Utcai Óvoda Hűvösvölgyi Úti Tagóvodája (Bp., Hűvösvölgyi út 209.)

Időpont: 2018. november 17. 9.00 -15.00 óra

  • Vezetőség választás

Időpontja: 9.00 óra

Alapszabály 11.8. pontja kimondja: „A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz.

A közgyűlés határozatképtelensége esetén az Alapszabály 7.1.7. pontja értelmében a fentiekben részletezett napirenddel új közgyűlést hívunk össze november 17-én, ½ 10 órai kezdettel a fent jelzett helyszínen.

Kérjük, hogy a tagjaink közé tartozó óvodákból legalább 1 fő jelenjen meg a közgyűlésen.

  • Konferencia: Környezet és egészség

Időpont: 12.00 óra

Tervezett meghívott előadó: dr. Falus András professzor

Időpont: 12 óra

  • Óvodák beszámolója az egészséges életmód terén végzett munkájukról
  • Mezítlábas parkok bemutatása
  • Hozzászólások

 

  1. Ünnepi, adventi készülődés – „szalmacsodák”

Meghívott vendég: Bárány Mara népi iparművész

Helyszín: Kolozsvár Utcai Óvoda Hűvösvölgyi Úti Tagóvodája (Bp., Hűvösvölgyi út 209.)

Időpont: 2018. december 8. 10.00 óra – 14.00 óra

 

  1. Egyéb: A 2018. évi, ill. az esetleg elmaradt előző évi tagdíj a helyszínen számla ellenében rendezhető.

 

Bp. 2018-09-17

 

Bihariné dr. Krekó Ilona Sisa Judit Pekár Zita Szabó Ildikó
elnök társelnök elnökségi tag egyesületi titkár
06-70/621-53-53 06-30/839-77-86 06-30/519-86-48 06-30/495-00-49

 

 

 

 



 MEGHÍVÓ

 

 

A Környezetünkért Óvodai Egyesület (KÓE) Tisztújító Közgyűlésére

 

 

Időpontja: 2018. november 12. 11.30 óra.

Helyszíne: Kolozsvár Utcai Óvoda Hűvösvölgyi Úti Tagóvodája Budapest, Bp. Hűvösvölgyi     út 209.

Alapszabályunk 11.8. pontja kimondja:

  • A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belüli időpontra, -azonos napirend mellett- kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

Ennek értelmében, a megismételt Tisztújító Közgyűlés

Időpontja: 2018. november 17. szombat 11.30 óra

Helyszíne: Kolozsvár Utcai Óvoda Hűvösvölgyi Úti Tagóvodája Budapest, Bp.        Hűvösvölgyi út 209.

Kérjük, hogy a tagjaink közé tartozó óvodákból legalább 1 fő jelenjen meg a közgyűlésen.

 

Javasolt napirendi pontok:

  1. Napirendi pontok ismertetése, elfogadása
  2. A levezető elnök megválasztása
  3. A jegyzőkönyv-vezető megválasztása
  4. A jegyzőkönyvet hitelesítők megválasztása
  5. A Szavazatszedő Bizottság megválasztása
  6. A Jelölő Bizottság beszámolója munkájáról
  7. Jelöltállítás
  8. Szavazás – Vezetőség választás, Felügyelő Bizottság megválasztása
  9. Egyebek

 

 

 

Budapest, 2018. október 12.

 

                                                                                               A KÓE Elnöksége