Szabó Ildikó

 

Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont

 

Terepgyakorlat beszámoló jegyzőkönyv

  1. 05. 04.

Környezeti nevelő óvodapedagógus szak

A Nyugati Pályaudvarról indultunk a Környezetünkért Óvodai Egyesület tagjaival Kismarosra. A zónázó vonat a Dunakanyar felől bejáróknak jelent mindennapi segítséget a közlekedésben. A szerelvény meg sem állt egészen Vácig. Onnan pár perc alatt Verőcére, majd Kismarosra érkeztünk. Az esős tavaszi napon szükség volt az esőkabátra, de tudtuk: „Nincs rossz idő, csak nem megfelelő ruházat!”

Kismaroson rövid sétával értük el a kisvasutat, mely ebben az időszakban napközben (8 és 18 óra között) óránként közeledik. Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút. A fénykorában 200 km-t is meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad. A 10 km hosszú pályáján 35 perc alatt érkezett velünk Királyrétre. Jó tudni, hogyha gyerekcsoporttal (10 fő felett) megyünk, előtte be kell jelentkezni, így számítanak ránk és szükség szerint újabb kocsikat is csatolnak a mozdonyhoz, hogy kényelmesen elférjünk.)

Állomásai: Kismaros, Morgó, Börzsönyliget, Hártó-kút, Szokolya-Mányoki, Szokolya-Riezner, Paphegy, Királyrét alsó, Királyrét. Sajnos nem sokat láttunk az esőáztatta, bepárásodott ablakokon keresztül. A tavaszi zöld színeket és egy repceföld sárga színfoltját mégis jól lehetett látni.

A végállomás számos börzsönyi túra kiindulóhelye. Az autóval érkezők itt tudnak leparkolni. Hatalmas, esztétikus, térképes tájékoztató tábla segíti a tájékozódást, melyet mi is megnéztünk. Jelzik a túraútvonalakat, látnivalókat, a nehézségi fokokat. Látnivalók a környéken Duna-Ipoly Nemzeti Park, Kaczár tanya (Szokolya), Nógrádi vár, Csóványosi kilátó, Hajómúzeum (Zebegény), Árpád-kori templomok és vízimalom (Nagybörzsöny) – olvashattuk.

A Hiúz Házhoz a Morgó patakot követve érkeztünk el. A Magas-Börzsöny kapujában található a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság királyréti bemutatóhelye. A létesítményt Királyréti Oktatóközpont, Hiúz Ház, Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont néven is megtalálhatjuk. Érkezésünkkor válogattunk a Zöld Bolt kínálatából: tanösvény füzetek, kiadványok, memóriakártyák, kirakók, levelibéka bábok, hűtőmágnesek, emblémás pólók stb.

A Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont nemrég teljesen megújult. A felújítás után munkaközösségemmel ellátogattunk ide. Akkor felmentünk az emeletre is, ahol vezetőnktől megtudtuk, hogy számos környezetbarát megoldást alakítottak ki a szálláson, ahol gyerekcsoportokat fogadnak és szervezett programokat is biztosítanak számukra. Pl. a fürdőkben kevert langyos víz folyik, a kézmosók vize csak adott ideig folyik, a villanyok érzékelő segítségével mozgásra felgyulladnak és lekapcsolnak adott idő után. A vizet napelemek energiájával melegítik. A közösségi térben szervezhetünk közös játékokat, mesélhetünk stb. A főzőkonyhában készülhet saját készítésű étel is. 12 szobás, 51 férőhelyes a ház. Előzetes bejelentkezéssel egész évben várják a csoportokat. Külön kérés esetén ételkiszállítás Kismarosról megoldható.

Az udvaron kerti játékok, madárleső kunyhó található. A keresztespókos, köteles mászóka ismerős volt, már láttunk ilyet a Sashegyen is! A madárlesen csendben várakozva megfigyelhetjük a gyerekekkel a természet történéseit. Szabadtéri tágas, fedett pavilon nyújt lehetőséget a szabadban tartózkodásra esős időben vagy erős napsütésben is.

A Látogatóközpont mellett induló Királyréti tanösvény a környék változatos élőhelyeire vezeti el a kirándulókat. A 3 km hosszú, és 9 állomásból álló sétán kedves levelibéka szimbólumok kísérnek minket. Mi is bejártuk Tarjányi Nikoletta szakvezetésével. Átlapoztuk a tanösvényfüzetet, mely minden állomáson feladványokat rejteget a kíváncsi gyerekek és felnőttek számára. Az első állomáson egy denevértornyot láthattunk. Ugyanitt egy almafa emlékeztetett az itt folyó gyümölcstermesztésre. A közelben kialakított Tündérkertben a rég termesztett és mára már kiveszőfélben lévő gyümölcsfa fajok megőrzését és bemutatását tűzték ki célul.

Több patak folyik a térségben. A legnagyobbak a Bagolybükki patak, Nagyvasfazék, Szénpatak, Morgó vagy Torokpatak. A többi vízfolyással együtt a Dunába ömlenek. A patakvölgyön fatörzseken keltünk át és ott megállva megcsodáltuk a fölénk magasodó enyves égert, mely több sarjból eredt. Vezetőnk ismeretei szerint 2-300 éves lehet. Megsimogattuk a törzsét. A szintén itt látható holtfa láttán eszünkbe juthat, hogy mennyi élőlénynek ad otthont és életteret egy ilyen fatörzs. Cincérfélék lárvája, bagolyfélék költőhelye, gombák élőhelye. Ezeket az erdészetek általában feldolgozzák, nem hagyják meg holtfaként. A természet szempontjából pozitívum, hogy egyre többször meghagyják ezeket az élővilág számára hasznos élőhelyeket.

Az erdőbe lépve még az esős, szürke időben is szembetűnő volt, hogy az aljnövényzet dús, rengeteg lágyszárú növény virágzik, a fák lombjai kibontakoztak már és sokféle zöld színárnyalattal várják az idelátogatókat. Éreztük a tavasz illatát. Az úton haladva egy mély keréknyomban összegyűlt vízben ebihalakat fedezhettünk fel. Vezetőnk elmondta, hogy bizonyos békafajok szívesen szaporodnak ilyen sekély vizekben, mint pl. ez a tócsa, még annak ellenére is, hogy meg van a veszélye annak, hogy kiszárad. Lelkes vezetőnk elárulta, hogy pár hete, a tavaszi szárazság idején kannából pótolta az új életet jelentő vizet a kiszáradás fenyegette mélyedésben.

A következő állomáson megfigyeltük az odútípusokat, melyek között denevér számára alkalmasat is láthattunk. A cinkeodukon a harkály nyomai voltak észrevehetőek a bejárat körül. Megtudhattuk, hogy a fiókák kirepülését követően a pelék (itt a nagy pele) szívesen elfoglalják. (Eszembe jutott, hogy Katalinpusztán a gyerekekkel mogyorós pelét láttunk az egyik odúban.)

Interaktív táblák segítik a természeti értékek megismerését. A fotón láthatón az összetartozó képeket kell megkeresni. Hívogató!

A telepített fenyveshez érve most nem volt olyan kontrasztos a napsütés hiánya miatt a lombhullató és az örökzöld erdő hangulata, fényviszonyai, de emlékszem, hogy napos időben álmélkodva tapasztaltam a két egymás melletti élőhely hangulatát. A fenyvest a második világháború idején telepítették vörösfenyőkből és lucfenyőkből. Elrendezésük lépcsős. Láthatóan nem érzik jól magukat a fenyők ezen a számukra száraz és meleg klímában. Az erdészet fokozatosan megszünteti a fenyvest, ezt jelzik a lékek is. Helyettük őshonos fafajokat – gyertyán, tölgy – telepítenek majd ide. Puha tűlevélszőnyegen haladtunk tovább, éreztük a kellemes fenyőillatot. Olvastunk a nyomokból: a tobozpikkelyeket a mókus teljesen lerágja, míg az erdei egér több pikkelyt meghagy. Elképzeltük a keresztcsőrű nyomait, mely „kicsipkézi” azokat. Szelídgesztenye is található itt, megtaláltuk a termés kupacsát.

A Bajdázói tónál újra cseperegni kezdett az eső, melynek cseppjei a

vízben karikákat formáltak. A tóról megtudtuk, hogy elmocsarasodott és a kiszáradás szélén állt, az állatvilága szinte teljesen kipusztult. 10 éve történt egy természeti helyreállítás, melynek során kitisztították a medret és rendezték a területet. Ennek köszönhetően a mocsári teknősök, varangyok, molnár poloskák, óriás szitakötő, csíbor, pettyes gőte stb. visszatértek. Vizimadarak közül a tőkés récét és a szürkegémet láthatjuk itt. Sajnos a látogatók által bekerült törpeharcsák sok kárt okoznak.

A szénpataki betonút vezet a királyréti horgásztóhoz, ahol engedélyezett a horgászat. Szomszédságában található a 8. tanösvény állomás, mely képeken is bemutatja a különböző, itt található fafajtákat. A XVIII. században megnövekedett faigény miatt kerültek kiépítésre a kisvasutak. Ezeknek sínpályája könnyen átalakítható volt arra a területre, ahonnan a fát szállítani kellett. A fakitermelés mellett a vasérc feldolgozása is jelentős volt a környéken.

Egy vasércbánya bejáratát figyelhettük meg a 9. állomáson, mely jelenleg pókok, gombák, alkalmanként kispatkós denevérek élőhelye. Az itteni tájhasználatról tájékozódhatunk: a vas kiolvasztására szenet használtak, de ez a vasolvasztás nem volt gazdaságos. A Szénpatak vizének felduzzasztása révén nyertek energiát a fújtatók működtetéséhez.

Rétegződve alakult ki a börzsöny domborzata, rétegvulkán alkotja.

Kónya vicsorgót láttunk, melynek népies nevei beszédesek: alattomos fogocsán, pikkelyes farontó, rejtekvirág. Élősködő, a gazdanövény (lombos fák: bükk, gyertyán, mogyoró, éger) gyökereit kizsákmányolja. Évelő. Tömzsi, hajlott szárán csak pikkelylevelek láthatóak. Az egész növény klorofill nélküli, nincsenek zöld színtestei, rózsaszín vagy fehér, húsos, kissé viaszosnak tűnő. Ajakos virágai ugyanilyen színűek. A virágzás előrehaladtával a virágok fakóbbak lesznek, a szár pedig kiegyenesedik. Föld alatti vastag rizómája barna, rajta több hajtással. Árnyékos, nedves talajú erdőkben virágzik április és május hónapokban. Toktermése van.

A Börzsöny lakói elnevezésű interaktív kiállításon kiegészíthettük a tanösvényen látottakat, mivel ez a két helyszín szoros kapcsolatban van egymással. A természetben tapasztaltakra itt választ kapunk és az itt olvasottakat felfedezhetjük a tanösvényen is. Egy kódfejtő táblával elindulva a hiúz vagy a levelibéka szemszögéből is végigjárhatjuk a kiállítás egyes részeit. A kihelyezett betűkre helyesen illesztve a kódfejtőnket, megkapjuk a helyes választ az ott feltett kérdésekre. Remek játék nagycsoportosokkal és kisiskolásokkal. De mi is jól szórakoztunk és közben tanultunk is. A tér közepén, a földön elhelyezett hatalmas puzzle igencsak jó megfigyelőkészséget feltételez. A domborzati részeket a helyükre kell illeszteni. Nem könnyű a sok zöld szín miatt!

         

Királyrét patakokban, vízfolyásokban gazdag. Hallottunk a Fürge cselléről, mely a patakok állóvízszerű oldalsó öbleiben érzi jól magát, a keringőbogarakról, melyeknek osztott szemük van. Két részből áll, és a bifokális szemüveg elvén működik, így egyszerre a víz felett és alatt is képesek ingereket felvenni. Veszély esetén tejszerű váladékkal teszik zavarossá a vizet maguk körül.

A simogatóban sün, róka, őz stb. kültakaróját tapinthatjuk meg.

A mozgófilm elvén egy béka ugrását nézhettük meg egy henger elforgatásával.

Látványos, pauszpapír hatású táblán az itt élő rovarvilág példányai elevenednek fel színes képeken. Láthattunk kardoslepkét, nagy éjjeli pávaszemet is. Ez utóbbit Sisa Judit le is fotózta, és megmutatta nekünk személyes élményét a telefonja segítségével. A havasi cincér a holt bükkfában fejlődik két évig, különleges rovar. Hallottunk a veszélyes lódarázsról is, melynek csapatos csípése az arra allergiásoknál végzetes is lehet. Vigyázzunk, ha velük találkozunk! Legjobb hátrahagyva a holminkat, elfutni, hiszen a területüket védelmező példányok messzebbre nem követnek minket. A ganajtúró gyakori rovar. A nünükék potroha ilyenkor tavasszal petéktől duzzad. A napsütésben feltűnően csillog fémfényű, sötétkék kitinpáncéljuk. Hártyás szárnyuk visszafejlődött, így nem tudnak repülni. Tekintélyes méretük ellenére ártalmatlanok, bár falánk növényevők. Igen hívogató, fehérjedús falatok a ragadozók szemében, éppen ezért védekezésképpen mérget, a kantaridin nevű anyagot termelik. Ez a rosszízű, sárgás folyadék egyes, kisebb testű állatok számára súlyos tüneteket okozó méreg lehet. Az embernek leginkább a bőrére kerülhet, és kisebb hólyagokat okozhat, vagyis hólyagokat húz. Ezért is hívják a családját hólyaghúzó-féléknek. A tápcsatornába kerülve számunkra is méreg lehet a kantaridin, de csak enyhe tüneteket okozhat. Az ókori görögök, kis adagban gyógyszerként használták.

A kövirák elhullott állatokkal táplálkozik, hasznos tisztogató a természetben. A bolharák fajok is a köztisztaságért tesznek a lehullott levelek elfogyasztásával.

A kérészek vizirovarok, a polarizált fény alapján tájékozódnak (ilyen a tiszavirág is). Ökológiai csapdáról hallottunk, mely veszélyt jelent számukra: az autók fényezése, az úttest, a lámpák, a fóliasátrak stb. a szaporodást és életteret jelentő vízfelületet idézik számukra. 2014 óta megfigyelhetünk dunavirágot is, mely a Duna javuló vízminőségét jelzi. A Tahi hídnál július végén és augusztusban lehet őket megfigyelni.

A tegzesek nyálukkal csőszerű fészket építenek.

Ritka fajok a térségben: a kis légykapó, Izraelben telelő, apró testalkatú madarunk, aki minden évben ugyanarra a területre érkezik vissza pár méter eltéréssel. Fehérhátú fakopáncs, uráli bagoly is fészkel itt.

Érdekesség, hogy a Magyarországon található kb. 10 hiúz közül bizonyíthatóan minimum 1, de valószínű, hogy 3 él itt. Ezt télen a hónyomokból és kamerás megfigyelésekből tudják. Kipusztulásának okai a szándékos irtásuk, az emberi tevékenység áldozata. Legutóbbi itt ártamkor még működött a kiállításon egy monitor, melyen látható volt az éjszakai felvétel a hiúzról.

Csapodi Vera növénygrafikái láthatóak a kihúzható táblákon. Ezeken a Börzsönyben található lágyszárúakat figyelhetjük meg. Esztétikusak, érdekesek, a gyerekeket is jól informálják.

Láthattunk még turista jelzéseket és az erdő ajándékaként gyűjtött, ehető magvakat, terméseket, növényi részeket. A kiállítás mindannyiunk számára tartogatott új információkat. Mire mindent kipróbáltunk, addigra az eső is elállt. A visszaúton hallgattuk a madarak csicsergését, szippantottunk a kristálytiszta tavaszi levegőből, ismert lágyszárúakat, cserjéket és fákat azonosítottunk. Kismaroson még volt egy kis időnk a vonatindulásig. A Sváb tájházat megnéztük kívülről. Felmentünk a Kossuth utcától a templomig vezető lépcsőn, melyet tavaly felújítottak. A töredezett, leromlott állapotú szegélyeket újra rakták, megtisztították a belenőtt mohától, fűtől. A forgalmas gyalogos útvonal ódon hangulata természetesen megmaradt, így Kismaros egyik értékes épített öröksége szépülhetett meg. A Mária bemutatása római katolikus templom 1827-ben épült klasszicista stílusban. A felújított, egyhajós műemlék 100 főt tud befogadni.

Ma is egy vidám hangulatú, sok érdekességet bemutató, tartalmas börzsönyi terepgyakorlaton vehettünk részt! Köszönjük a szervezést!